Utótudósítás
Ma, Zakeus története az evangéliumból. Mennyire elmegyünk egy megtisztuló szív és értelem csodája előtt. Fára mászik. Csak hogy láthassa Jézust. Az észreveszi, mintha csak hosszú hónapok óta készült volna a találkozásra. Lehívja. Házába megy. Asztalhoz ülnek. S abból az emberből − ott kavarog sorsában bankárok, diktátorok, euvezetők, mindennapi adócsalók sorsa − előtör az elfojtott múlt. A hazugság és önszeretet cseppkő-építményei egy vacsora alatt lebomlanak. Vagyona jelentős részéről lemond. Kárpótlásként. Mert nemcsak a Mestert látja élesen, de a szívében megkötözött (megcsalt) embereket is.
S épp ez a csoda. Zakeus közbenjáróvá lesz. A közbenjárás, a szó eredeti bibliai értelmében, találkozást jelent. Beszéd, szavak, magyarázkodások nélkül. Ott lenni. Tekintetéből és barátságából inni.
Európának, népeinek is, így kell visszaöltözködnie jobbik önmagába. Kegyetlenül józanodni fogunk. Vagy kegyetlenül tovább falni önmagunkat és a földet. A pénzügyi krízis figyelmeztetés. Pofon, visszakézből, a történelem Angyalától. (Melyiktől? Jó kérdés.) A történelem sikátoraiban. Sajog. Szó szerint Földre-terülünk. És józanodunk. Mert el kell számolnunk az egyenlettel. Azt a gazdasági növekedést és gerjesztett fogyasztást (ami hitelek nélkül persze nem megy majd) látjuk egyedüli kiútnak, ami végleg tönkreteszi legtágabb keretünket, a Földet?
Ahogy Zakeus lejön a fáról. Második felegyenesedésünk lesz ez.
2011-11-15
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése