2009. április 3., péntek

[homilia] Homilia 94 - Alice csodaországban; Maszk holddal (1938)



Vajda Lajos, Maszk Holddal (1938)

Alice csodaországban, és Maszk holddal


B-év, nagyböjt 5. hét P. (Jer 20,10-13; Zs 17,2-7; Jn 10,31-42)


Még friss emlék. Kedden Lewis Caroll Aliz csodaországban-ját néztük meg a Pentameters-ben. Luca, Carlo, és a kazah csellista, Bulat jöttek velem. Tetszett nekik a fiatal amatőrtársulat vizuális performansza. Különösen a szép színésznők. Egyetemista későkamaszságukban sorrendet is állítottak fel, kinek ki és miért tetszett. A rendező "Idő", Alice, vagy a fakutyaként vigyorgó Chashire Macska. Jó, hogy a kegyelem tényleg a természetre épít, valahogy mégis csak sikerül az olaszokat elcsalnom színházba. (Próbálom a helyi plébániát összekötni a hampsteadi stúdiószínházzal. Egyre több részsikerrel, mint a mai kirándulás is. Így kerülök ismeretségbe a tulajdonos rendezővel Leonie Scott Matthews-val. Jövőre egy Bartók estet tervezünk a kazah fiúval, már az esti sör és forró kávézás közben. Remélem sikerül.) Ami az előadásból megmarad bennem az a kitűnő, szürreális díszlet. A nyúlüregen keresztül lehetett bejutni a nézőtérre. A produkció legfőbb értéke a megteremtett egzotikus, tudatalatti hangulat. Alice világa; mely voltaképpen "értelmének" pere, értelmünk peremén. Carlo, aki irodalmat tanul, ma lehozta egy könyvét; az Alice csodaországban feminista elemzését. Az 1865-ben íródott gyermektörténet, valóban olvasható a "női őrület" férfi-tudatból való ábrázolásaként. A "hernyójelenet" tényleg egy férfiak által uralt kultúra lenyomata. A hernyó a nyelv ura. Férfi-alakja van, aktív, kifaggató, intelligens, uralkodó - vele szemben a gyermeklányka Aliz nem tudja ki ő. Delírium rabja, eszköztelen és kiszolgáltatott. Nem a feminista értelmezés a lényeges. Sokkal inkább az, hogy Alizzal azonosulunk. A tudatalattinkba süllyedés kiszolgáltatottságát, "fogságát" éljük vele át. Félünk énünk és értelmünk - a nyelv, a jelentés - elvesztésétől. Őrület és ébredni tudásunk passiótörténete ez. Hisz nem gyermektörténet a Kártya-királynő agresszív elmebomlása: "mindenkinek lecsapni a fejét"! A kertészektől a csupafej macskáig mindenkit kivégeztetne kártyabirodalmában. Alice végül felébred. Újra szeretett kislány lehet Caroll "Feltámadástörténetében." Mégis alvilági utazása marad meg bennünk; groteszk ciklikusságában; ránk fonódik.

Az őrületnek - értelemvesztésnek - ebben a valós világában járunk, immár ébren, az evangéliumban. Akár Alice érzékeny gyermek-retinájába is belefényképeződhetne, immár a mi ébrenlétünk. A felnőtt világ valósága. "Erre a zsidók ismét köveket ragadtak, hogy megkövezzék. Jézus azt mondta nekik: 'Sok jótettet mutattam nektek az Atyától, azok közül melyik tettért köveztek meg?'" Látjuk: a mi csoda-országunk egyszerre képes önmaga tagadásába átfordulni. Félelmetes, hogy értelmünk, és vallási tudatunk hogyan képes a legmélyebb ön-rontásra. Őrült világunkban már átsiklunk e tény felett; nap mint nap ölünk. Valaki a közösségből (s genetikailag testvéred ő) erőszakos halált szenved - épp értelmünk, és szeretetünk lebomlásaként. Isten Fia drámája épp pszichénk és történetünk roppanékonyságát húzza alá. Téves tévedhetetlenségünket. "A zsidók azt felelték: 'Jótettért nem kövezünk meg téged, hanem a káromlásért, mivel ember létedre Istenné teszed magadat.'.Jézus azt felelte nekik: 'Vajon a ti törvényetekben nincs megírva: 'Én azt mondtam: Ti istenek vagytok?' [Zsolt 82,6] Ha azokat mondta isteneknek, akikhez az Isten igéje szólt - márpedig az Írás érvényét nem veszti -, miképp mondhatjátok arról, akit az Atya megszentelt és a világra küldött: 'Káromkodsz!', mivel azt mondtam: Isten Fia vagyok?' Erre ismét el akarták őt fogni, de kisiklott a kezük közül." Ezért kéne megállnunk, s komolyan vennünk a világunkban tapintható "értelemvesztést". A magunk gerjesztette és felépítette válság kézzelfoghatóvá teszi történetünket. Érezzük, hirtelen, mint vizes ing tudatosul rajtunk: ténylegesen élünk. Egy bennünket sodró történelemnek a részei vagyunk. A kegyelem szemszögébe belépnünk a tét; hogy szabadulásunk vihessen szabadulást "az Ország helyén az országba." Így hallgatom Jancsó Miklós, Nekem lámpást adott az Úr kezembe Pesten c. filmjének záródalát". //:Vigyázz, az Ég-bolt zár. ://


2009-04-02


Aliz csodaországben, Hernyós jelenet http://www.youtube.com/watch?v=NIQyHNQxuik

Lovasi András, Az égbolt zár c. dal, részlet a Nekem lámpást adott az úr kezembe Pesten c. Jancsó filmóből: http://www.youtube.com/watch?v=FJOlTY-Peig&feature=related





Nincsenek megjegyzések: