2010. november 29., hétfő

Az új Jeruzsálem dicsősége



Rózsarügy, Varengeville-sur-Mer,
(foto: balintbeckett)

Az új Jeruzsálem dicsősége


A-év, ádvent 1. hét, H. (Iz 4,2-5; Mt 8,5-11)



Ádvent. A felkészülés ideje ez számunkra, az Úrral való találkozásra. Második eljövetelét várjuk, és első érkezésére emlékezünk, amikor sebezhető, védtelen gyermekként érkezett közénk Betlehemben. Ádventben láthatóvá válsz, láthatóvá válhatsz a Szent, áldott legyen, számára. Neved, személyed az ő Nevében nyer tartalmat.

Mindegyikőnk neve az ádventi várakozás ikonja. Vezetéknevünk, a családnév, múltadra mutat. Generációk története rétegződik mögötte. Az ő képviseletükben jársz, küldöttük vagy. Keresztneved azonban keresztény név: Krisztusra mutat, az eljövendő Fiúra, az Atya Fiára. Életünkben épp így Élet, értelem rejtezik, és növekszik. Az emberi névbe a Magasságbeli, áldott legyen, neve van beleszemzve: érkező Jelenléte, jósága, szeretete. Izajás sorai ebből a személyességből olvasva valóban megszólítanak: "Azon a napon ékes és dicső sarjat ád az Úr" (Iz 4,2). Nemcsak Jézus Krisztus születése ez a jövendölés, de a te újjá-születésed is. Tisztánlátás adatik, s a Szent, áldott legyen, dicsőségéből előragyogó helyes irányok. "Ha lemossa az Úr Sion leányainak a szennyét, és leöblíti Jeruzsálemet ítélő lelkével, megtisztító lelkével, akkor teremt az Úr Sion hegyén az egész hely és a gyülekezet fölé nappal felhőt és ködöt, éjjel pedig lángoló tűz fényét" (Iz 4,2).



Nincsenek megjegyzések: