Johannes Nikolaus, Bach első életrajz írója a Goldberg variációk (1742) keletkezéséről a következőt jegyzi meg. Létrejöttét a szász udvar egykori orosz nagykövetének köszönhetjük. Gróf Kaiserling, aki gyakran tartózkodott Lipcsében, magával vitte Goldberget, hogy Bachnál tanuljon. A gróf álmatlansága idején Goldbergnek kellett a szomszéd szobából a csembalón játszani. Egy nap Kaiserling megérte Bachot, hogy írjon olyan darabokat Goldbergnek, ami felvidítaná lelkét ezeken a nehéz éjszakákon. "Variációinak nevezte".
E darabok valóban variációk. Különlegességük, hogy bár megrendelésre készültek, műfaji megkötöttség nélkül. A játékosság Bach minden más munkájánál jellemzi. S ez ragad meg: ébrenlét és fegyelmezett értelem között, mintegy a "félálom" kötetlenségében tényleg ellazul a nagytörténelem, amiben élünk.
S ekkorra már Európának van miből kilazulnia. Túl vagyunk a mai "Latin Amerika" gyarmatosításán, Észak Amerika őslakóinak leigázása a küszöbön. Az Európai gyarmatosítás, Afrika fekete lakosságának megrablása, a rabszolga kereskedelem, virágkora kezdődik el. Európa protestáns - katolikus szembenállása, a vallásháborúk tetőfoka, a Goldberg-variációk idejére, már történelmi közelmúlt.
Bach zenéjében, utoljára, még képes traumáit bevallani, az európai történelem. Eljutni a tisztulás határáig, s abban elidőzni. Kultúránk "cenzor" felettes-énje, utolszor, még tükörbe pillant. Elveszett és visszaszerezhető Paradicsomába; legalábbis a menny függőlegesét még egyszer bemérni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése