Józanodások kora

Ámos Imre, Kis hajó

Józanodások kora

Mielőtt elfeledkeznénk róla. Nemcsak az ember passió-történetéről kell beszélni. Nemcsak a pszichének vannak sebei. Az ember helyzetétől épp így elválaszthatatlan a Föld szenvedése is. Ha a Keresztet újra szeretnénk olvasni, mint azt a helyet, melyen az emberi erőszak megtörik, érintenünk kell ezt a másik Életet is.

'Teremtés'. Poszt-keresztény nyelvünk is őrzi azt a viszonyt, mely embert, természetet, és Istent is együtt lát. A keresztény tanítás itt felidézi, hogy a Teremtés érték. Mert Isten első önkiüresítése a történelemben itt kezdődött. Megosztotta életét a 'Földdel', és nyelvévé választotta a természet hangjait és tényeit. Talán soha nem is fogunk érzékenyülni újra 'Istenre', ha nem tudunk magunk is kilépni. Oda-lépni a Természethez. Virágok, fák hangjához; s újra méltósággal tekinteni az égre. "Égre mondani, hogy égszínkék,/ Zöldre mondani, hogy nagyon szép." Felelősséggel átgondolni újra, hogy ne mérgezzük, ne raboljuk tovább.

Mielőtt azt gondolnánk, hogy ez naiv program, egy hír. Bolívia parlamentje új törvényt fogad el. A Guardian szalagcímét olvasom: "A Föld Anyának a bolíviai törvény emberi jogokat biztosít". Ez az ország, melyet talán minden másnál jobban sújt a hőmérséklet-emelkedés, szárazság és hirtelen árvizek, az elsők között ébred. A világon elsőként fogalmaz meg a Föld számára az emberével egyenlő jogokat. A természeti értékekben egyébként gazdag országban az ásványok nevét "újradefiniálják". Ezentúl a törvényben "áldásoknak" nevezik a földben lévő érceket. A Föld újonnan deklarált - szóban és írásban kimondott - jogaitól azt várják, hogy a természetvédelem aktív erőre kap. Megszólal és kötelez egy benső és törvényben kinyilvánított hang: légy felelős egyénként és közösségként, hogy visszaszorítsd a szennyezést, és konzerváld a meglévő életet. Bolívia 11 új jogot deklarál a természetnek. Így: az élet jogát a létezéshez; a jogot, hogy a természet alapvető ciklusait az emberi tevékenységtől függetlenül végezhesse; a természet jogát a tiszta vízhez és levegőhöz; a jogot, hogy szennyezéstől tisztán éljen. A jogot, hogy növényeinek sejt-szerkezetét és genetikai kódját ne változtathassa meg az ember. A jogot, hogy ne a rövidebbet húzza a mega-beruházásokkal szemben, s hogy az őslakos közösségek területe és életminősége ne sérüljön. A hivatkozás is érdekes, fontos. Az új "természetalkotány" utal az Andokban élők ősi lelkiségére, mely a környezetet és a föld istenséget, Pachamama-t minden élet központjába helyezte.

Kései passiótörténet? Soha nem késő. Egyben, poszt-keresztény világunk számára sürgető szólítás. Hogyan tudjuk újra az Élet tartalmával megtölteni kulcs vallási szimbólumainkat? Mert könnyen kiderül, mind a "nagykeresztény lelkiség", mind a szekularizáció "megváltástanai": a gyakorlatban ökológiai írástudatlanok. Voltak, s maradtak mindmáig. Általunk.

2011-04-12