2012. február 22., szerda

Boldog böjti időt

.
.

B-év, Hamvazószerda (Joel 2,12-18; Zs 50; 2Kor 5,20 - 6,2; Mt 6,1-6.16-18)


Kavargó időkből kell nagyböjt készületébe megérkeznünk. Évről-évre nehezebb az átkelés. Rohanásban, anyagi gondok szorításában élünk. A külső történet is zaklatott. Ez azonban nem mentség. Ha sikerül mégis közelebb kerülni magunk mögött hagyott hitünknek: az elhalványult Személyesség kétszeresen visszatér.

Mert nemcsak a kor vallásossága létezik, ami „torzul". Az evangélium történeti helyzete − túlzásba vitt vallási böjt, a vallásos én-prezentáció − minden kor gyakorlata. Most épp szekuláris, anyagi és egyéb félelmekkel teli „vallási rendszerünké". Evilág rutinjaiból, hatalmi tetszelgéseiből, teljesítmény-kényszereiből éppúgy kell kilépnünk, mint az Evangéliumban figyelmeztetett helyzetek. „Ügyeljetek, hogy igazvoltotokat ne az emberek előtt gyakoroljátok." (Mt 6,1) Más fordításban: a kegyességeteket ne az emberek előtt gyakoroljátok.

Ma délelőtt a Notting Hill-i Kármelen Hamvazó szerdai mise. Utolsó odalátogatásaim egyike, hisz aki hív helyettesíteni, költözik. A gondolat, amit tőlük kapok, kísér, idáig, az estéig. Szent Pál szavai, a második olvasmányból. „Mi tehát Krisztus követségében járunk." Az üzenet: „engesztelődjetek ki Istennel." (2 Kor 5,20.) Kifelé, a világba meghirdetve: a bűnből való megtérés a hangsúly. Legalábbis, ha a bennünket el-elkapó külső örvényekre néznünk. Ám bent, a keresztény közösségen belül (s itt a karmelita nővérekre gondolok) ez a követség: a szeretetben való egymáshoz térés.

S valóban: akik közel élünk egymáshoz, a böjti idő, boldog idő. A rejtőző, titokban a másikig nap mint nap kinyúló szeretet ideje. A szerzetes-közösség és a családi közösség, itt, ugyanabban a „rendben" él. A legapróbb figyelem a „rend-társat" és Krisztust sokkal intenzívebben adja vissza. A rejtekben érzékenyített figyelem: a Másik jelenlétére érzékenyít. S a nővérek, külön-külön rejtve, ám együtt láthatóan, nagyra növelik Krisztust.

A böjt mai „külsőségeit" másban látom, mint a hagyományos gyakorlatok Nem eszem: nem hagyok enni magamból. Azaz: nem adok enni magamból a körénk szőtt elektromos időnek. Tévé, telefon, gadgetek, különösen az internet. Vagy szinonimái, hírek, tárgyak. Vagy benső aggódások. Elmaradt szavak, kapcsolattartás. Mindegy: csak visszatérni a társ, a családtag, a felebarát idejébe. Mert a böjt: visszatérni a boldogság érzékébe. A húsvéti örömre való készület: maga a húsvéti öröm. Ha a Feltámadás az Atya figyelme Teremtményeire, akkor a húsvétra-készület: az örömre figyelésünk iskolája. Böjtöd akkor tartalmas: ha hozzájárulsz a felebarát napi feltámadásához/megújulásához.


2012-02-22


Nincsenek megjegyzések: