Velem maradt egy másik kép is Lojziék koncertjéről. Most háború van, és háború előtti slágereket éneklünk. Régi kérdés, a művészetek képesek-e elővételezni a jövőt? Többnyire, azt hiszem, nem. De vannak elgondolkodtató kivételek. Vajda Lajos, a tragikusan fiatalon meggyilkolt festő harmincas évek végi, negyvenes évek eleji szén és pasztell rajzaira gondolok. 'Imaginárius' lényei, táj-maszkjai – döbbenetes párhuzamok barátja, Ámos Imre sötét tónusú olajképeivel. De Bartók Béla harmincas évekbeli modernizmusa, párhuzamban, megsejti a küszöbön álló változást. Amint hamarosan a soha teljes szívvel nem védett béke világa ismét romjaira hull.
Valami hasonló történt ott, a tihanyi Bujtor István szabadtéri színpadon. A régi dalok új életre keltek. Az őrtoronyból című ének alatt egy tűt nem lehet leejteni. Amit Németh Alajos szövege és Lukács Péter zenéje már megírásakor torokszorító erővel megfogalmazott, most valóság lett. A távoli frontvonalak, melyek kínjait tévé, laptop, ipad, telefon, és hírképernyők naponta inflálnak, visszanyerik valós súlyukat. "Fenn az őrtoronyból látni a világon túl/ Minden béke után újabb háború dúl/ És ha mégis egyszer bezárna fenn az ég/ Én akkor is gondolok majd rád/ Mikor lángol körülöttünk a világ/ Ha nem ragyognak az égen a csillagok/ Törékenyek vagyunk/ Olyan törékenyek vagyunk." Érdemes meghallgatni, különösen élőben.
S az a bizonyos kép, amit említettem. A Balatonnal és a viharos szélben mélyre hajló lombokkal a héttérben. Itt és most, olyan érzés, mintha egy láthatatlan tó mélyén énekelnénk. Mélyen a felszín alatt. A megértés, a tisztánlátás víztükre alatt. De most, mikor e dalok életre kelnek, tudjuk, hogy fényüket a Felszínről kapják. A Fentből. A valódi világ fényéből parázslanak. Onnan, ahol a békét és jobbik énünket teljes elkötelezettséggel kéne védenünk. Ahol teljesen élnünk kellene. Szeretni: embert, világot, Istent.
A fény, mely dalt (tengermélyünket) és Felszínt összeköt, ez az a kép, ahogyan dalaink képesek elővételezni a jövőt. Az emberi éneklés, maga, ellépés, távolság racionális hangunktól. Amikor e slágereket énekeljük, mintegy a tudatalattinkból figyelünk. Azt a tartományt teremtjük meg, ami felett a 'Birodalomnak' nincs közvetlen befolyása. Cyber-radarok, algoritmusok, propaganda – legalább egy rövid feleszmélés idejéig – nem érnek el el.
A dalok nem adnak felszabadítást. A dolguk az ébresztés. A Fennt irányának megmutatása. Mint az őrtoronyból a katona vallomása: csonkított életekbe regimentírozva élünk. Ahol semmibe néző, cyber-terekben generált emberek ('vezetők') döntenek szemeink és szívünk tartalma felett.
9.08.2022
Az őrtöronyból
Fenn az őrtoronyban olyan sötét az ég
Itt a félelemmel lehet nem sokra mész
És ha mégis egyszer bezárna fenn az ég
Én akkor is gondolok majd rád
Mikor lángol körülöttünk a világ
Ha nem ragyognak az égen a csillagok
Törékenyek vagyunk
Fenn az őrtoronyból látni a világon túl
Minden béke után újabb háború dúl
És ha mégis egyszer bezárna fenn az ég
Én akkor is gondolok majd rád
Mikor lángol körülöttünk a világ
Ha nem ragyognak az égen a csillagok
Törékenyek vagyunk
Olyan törékenyek vagyunk
Minden emberségem pokolra vetették
Minden igazságom tagadták, elvették
Fegyverrel kezemben hogyan szerethetnék
Akkor is gondolok majd rád
Mikor lángol körülöttünk a világ
Ha nem ragyognak az égen a csillagok
Törékenyek vagyunk
Olyan törékenyek vagyunk"
The third face of the lake (sung at the bottom of the sea) /translated by Mr Google/
Another picture of Lojzi's concert stayed with me. Now there is a war and we sing pre-war hits. An old question, can the arts anticipate the future? Mostly, I think not. But there are puzzling exceptions. I am thinking of Lajos Vajda's charcoal and pastel drawings of the late 1930s and early 1940s, the painter who was tragically murdered at a young age. His 'Imaginary' creatures, landscape-masks - astonishing parallels with the dark-toned oil paintings of his friend, Imre Ámos. But Béla Bartók's modernism of the 1930s, in parallel, foreshadows the impending change. As soon as the world of peace, which was never wholeheartedly protected, falls to its ruins again.
Something similar happened there, on the outdoor stage of István Bujtor in Tihany. Old songs revived. You can't drop a pin during the song "From the Watchtower". What Alajos Németh's text and Péter Lukács' music had expressed with a throat-tightening force when they were written, has now become a reality. The distant front lines, whose torments are inflated daily by TVs, laptops, iPads, telephones and news screens, are regaining their real weight. "Up from the watchtower you can see beyond the world/ After every peace, another war rages/ And if the sky were to close/ I'll still think of you/ When the world burns around us/ If the stars don't shine in the sky/ We are fragile/ So we are fragile." It's worth listening to, especially live.
And that particular picture I mentioned. With Lake Balaton and the leaves bending deep in the stormy wind in the square. Here and now, it feels like singing at the bottom of an invisible lake. Deep beneath the surface. Under the water mirror of understanding and clarity. But now, when these songs come to life, we know that they get their light from the Surface. From Above. They glow with the light of the real world. From where we should protect peace and our better selves with full commitment. Where we should totally live. To love: people, the world, God.
The light that connects a song (our seabed) and the Surface is the image of how our songs can anticipate the future. Human singing, itself, stepping away, distance from our rational voice. When we sing these hits, we listen as if from our subconscious. We create the domain over which the 'Empire' has no direct influence. Cyber-rads, algorithms, propaganda - at least for a short period of time - will not reach them.
Songs do not give liberation. Their job is to wake up. Showing the direction of Above. Like the testimony of the soldier from the watchtower: we live regimented into mutilated lives. Where invisible people ('leaders') generated in cyber-spaces decide on the contents of our eyes and hearts.
9/08/2022
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése