2008. október 6., hétfő

Az "én" megalapozása

A-év, 27. hét, H. (Gal 1,6-12; Zs 110; Lk 10,25-37)

Kierkegaard Halálos betegség c. írásában elemzi az ember kétségbeesését útvesztése felett. "Lélektani elemzésében" - máig meglepő érzékenységgel - megállapítja a krízis okát. Az "én" mindig viszony. Kétségbeesésünket az okozza, hogy az "én" elveszítette kapcsolatát létrehozójával. Így a személy nincs tudatában annak, hogy lélek, s nincs tudatában annak, hogy Isten előtt áll. Szerinte az én kísérlete, hogy megalapozza magát önmagában, kudarc. "Bármit érjen is el, legyen az a legcsodálatosabb teljesítmény, legyen ez a legbővelkedőbb élet, bármennyi esztétikai élvezettel - a lélek kétségbeesésben marad. Ezért mondták a korai egyházatyák, hogy a pogányok erényei csupán csillogó bűnök: felismerték, hogy a pogányság a mélyben kétségbeesést hordott. Az öngyilkosságot ezért nem számított bűnnek, sőt magasztalták." Kierkegaard számára az "én" valódi élete, és az Isten, mint forrása előtti áttetszőség elválaszthatatlanok. Valóban, a legnehezebb kihívásunk a szív nyugalmát megtalálni. Az evangéliumi írástudó, bár próbára akarja tenni Jézust, mégis lelepleződik. "Egy törvénytudó felállt, hogy próbára tegye. 'Mester - szólította meg -, mit tegyek, hogy eljussak az örök életre?'"Teszteli/kísérti a Mestert; kérdése azonban mégis nemes, a jóra irányul. A kettő között megbúvó feszültség mutatja, nyugtalanságban él; a kierkegaardi kétségbeeséssel határos. Mi az élete alapja, kérdezi, amire biztosan építhet, orvosolva eredendő nyugtalanságát? Jézus "Megkérdezte tőle: 'Mi van megírva a törvényben? Hogyan olvasod?' Így válaszolt: 'Szeresd Uradat, Istenedet, teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből, felebarátodat pedig, mint saját magadat.' 'Helyesen feleltél. Tégy így, és élni fogsz' - válaszolta neki."(Lk 10,26-28) A személyiség alapja, mint láttuk, az áttetszőség alkotója/forrása előtt. Jézus azonban tovább megy egy lépéssel, és Kierkegaardnál. A kérdésre, "De kit tekintsek felebarátomnak?" (Lk 10,29) mondja el Jézus az irgalmas szamaritánus történetét. Aki nem hagyja az úton a sebesült - az ellenséges nép - fiát, hanem ellátja, és meggyógyíttatja. A felebarát szüksége előtti áttetszőség az, ami begyógyítja bensőnk kérdéseit és sebeit - s örömbe vezet át; maradandó örömbe.



Invite your mail contacts to join your friends list with Windows Live Spaces. It's easy! Try it!

Nincsenek megjegyzések: