Táguló kereszt és mozdulat ("Boldogok a békességteremtők")

Táguló kereszt és mozdulat ("Boldogok a békességteremtők")

A-év, 4. hét, (Szof 2,3; 3,12-13; Zs 145; 1Kor 1,26-31; Mt 5,1-12a)

Dietrich Bonhoeffert (1906-1945) olvasom, és lefordítom. Fontos forrás a határok innenső, és onnansó oldalán "toporgó" mában. Rendkívüli időkben élt. A nácizmus kiépülése és uralma alatt szervezte az ellenálló egyházat. Páratlan intelligenciával haladta meg korát, elsősorban is teológiai környezetét. Írásai bebörtönzése alatt teljesednek ki. Egész pályája, azonban, kilép egyházi keretei közül. Mintha nem is korának egyházában írna; s mintha nem is kultúrájának kényszerei között. Mégis egyházához, mégis kultúrájához szól minden erejével.

Mélységesen kortársunk ő. Posztmodern világunkban, mely ellentétektől és mélységes bizalmatlanságtól szabdalt: újra elgondolkodik a Kereszt jelentéséről. Ki meri mondani, jelentése nem magától értetődő. S sorainak mélyáramlata: keresztényként, eddigi viszonyunk a Kereszthez, inkább elválasztott a világtól. Árnyékában elfogadtuk a "mi" és "ők" szétválasztását.

Amikor azonban a polgári máz lehámlik, amikor az intézményes-törzsi határok lebomlanak: egyetemessé tágul a hit. Nézz csak körül. Egy állítólag felszabadult világról kiderül: csupa megosztás, kizárás, elkülönülés. És állandó harc, állandó egyet nem értés; ráadásul mindenki az egyediségét és önazonosságát hangsúlyozza benne. Bonhoeffer nyelve belülről, e határok lebontásában izzik. Nyelve csak a felszínen archaizáló, vagy még ott sem. Amire szólít: kitágítása a hívő identitásnak. Kitágítása a világnak. Az országnak, amiben élünk. És csakis ez a paradigmaváltás hozhat átváltozást, ebben a 2011-es, hazától elválasztott hazában.

"Ne csak tiszteletreméltó polgártársaiddal légy jó, de különösen a tisztességtelenekkel, sőt. Ne csak a békésekkel légy békés, hanem kiemelten is azokkal, akik nem kívánják, hogy békességben éljünk. Még evilág fiai is képesek békében élni azokkal, akik békések velük.

Ám Jézus nem azokért halt meg, akik tisztességesek és békések, hanem a bűnösökért és ellenségekért, a tisztességtelenekért, a gyűlölködőkért és gyilkosokért. Szívünk önkéntelen is arra törekszik, hogy csak az igazak és tisztességes emberek társaságából kerüljenek ki barátaink. Ezzel szemben, Jézust épp ellenségei között lehetett megtalálni. Pontosan itt akart lenni. Nekünk is ott kell lennünk. Egyedül ez különböztet meg bennünket minden más tanítástól és vallástól. Ezekben az jámborak egymással akarnak lenni. Krisztus mégis azt akarja, hogy ellenségeinkkel legyünk, ahogy ő is tette. Épp ellenségei között halt meg Isten szeretetéért és imádkozta: Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek. Krisztus ellenségei között akart sikerrel járni. Hát ne vonulj vissza, ne különítsd el magad; hanem a jót mindenkinek akard tenni. Vidd el a békét, amennyire csak rajtad múlik, mindenkihez." (Dietrich Bonhoeffer, A Testament to Freedom)

2011-01-29