2008. december 23., kedd

[homilia] Homilia 22 - Karácsonytól megjelölten





Karácsonytól megjelöltek

B-év, 4. hét, Sze. (2Sám 7,1-5.8b-11.16; Zs 88; Lk 1,67-79)

 

A karácsonyi jászolt a templomainkban és kápolnáinkban már újra-építettük. Az intimitás ideje ez. Nem egyszerűen a születés jelenetét idézzük fel, karácsony közeledtével mind áttetszőbbé válik maga az egyház is. Öröméig mutatkozik meg, alaptermészete tárul fel. S ezekben a "brusztolós" időkben szükség is van a józanodásra. A keresztény közösség külső és benső konfliktusai jelentőségüket veszítik, egyre inkább érezni kezdjük. Karácsonyba közelítve éljük át, hogy szervezetünk átváltozik: a világgal egyéválva átvettük annak lázát. A keresztény közösséget teremtő tiszta öröm vezet rá, hogy eddig észrevétlen milyen "hőemelkedéssel" éltünk; mely elszívta az energiákat. "Apja, Zakariás, eltelt a Szentlélekkel, és így prófétált:'Áldott az Úr, Izrael Istene, mert meglátogatta és megváltotta népét. Az üdvösség erejét támasztotta nekünk szolgája, Dávid házában.'" (Lk 1,67-69) Életünk, s közösségeink élete, természetesen többszólamú. A küzdelemben és erőfeszítésben, ami mindennapi életünket megjelöli, természetesen szívódik fel a hétköznapok "kakofóniájába" az egyház öröméneke. A napokban hallott Magnificat, Mária öröméneke és most Zakariás hála-imája mégis beléptet bennünket abba az ünnepi békébe - melyhez képest minden visszanyeri normalitását; a teljesség, a támogatottság, és elkísértség élményét. ."Hogy félelmet nem ismerve szolgáljunk neki, szentségben és igazságban színe előtt életünk minden napján,.. melyben meglátogat minket a napkelet a magasságból, hogy a sötétben és a halál árnyékában ülőknek ragyogjon, és lépteinket a béke útjára irányítsa"(Lk 1,74.75. 78-79) Ebbe a "zónába" (Tarkovszkij, Stalker) bejutva tisztul és születik újjá érzéked, hogy keresd és viszonozd az érkező Életet, s felismerd annak értékét és szükségeit; családtagjaidért munkálkodva, fölöttük, közöttük, és bennük. "Megváltásunk nem csak a kálvárián, de Betlehemben is történt. Az angyalok éneke, a pásztorok jósága, és a bölcsek hite egy pillanatra sem engedheti felednünk a tragédiát melyet a karácsonyi történet hordoz. Ez a zárt ajtók és szívek tragédiáját. A vendég elutasításának és a születésnek egyedül helyt adó istálló botrányát. Heródes gyűlöletét, aki politikai veszélyt szimatolt a védtelen újszülöttben. Nem feledhetjük Mária és József félelmét, akik azonnal útra kellett, hogy induljanak, utcákon bolyongva, utakon járva a határ felé - egyik rejtekhelyről másikra bujdosva; míg mögöttük a király által legyilkoltatott gyermekek hangja kiáltott a mennyekig. Nem nehéz elképzelnük a folytatást: a megérkezést Egyiptomba, az újrakezdés vesződségét idegenben, a nyelvi nehézségeket, a rendőrségi interjúkat, a bizalmatlanságot, a hivatalról-hivatalra járást, az adminisztrácós formalitásokat, míg letelepedési vagy munkavállalói engedélyt kaptak. Ki akarna munkát adni egy idegennek, aki illegális bevándorló feleségével, gyermekével?" (Werenfried van Straaten O.Praem, Ünnepek és Időszakok) Ádventi utunk végére érzékenyülnünk kell a közöttünk futó befejezetlen életekre, a népek és közösségek valóságára. A hírek, sokszor az idegennel szembeni bizalmatlanságot szító "tényei" mögött meglátni a vándorló, otthonát kereső, karácsonytól megjelölt embert.

 

2008-12-23







check out the rest of the Windows LiveT. More than mail-Windows LiveT goes way beyond your inbox. More than messages

Nincsenek megjegyzések: