2010. november 25., csütörtök

Kamaszoknak Isten országáról



Rouen, Székesegyház (foto:balintbeckett)


Kamaszoknak Isten országáról


C-év, 35.évk. hét, P. (Jel 20,1-4.11 - 21,2; Zs 83; Lk 21,29-33)


"Nézzétek meg a fügefát, és a többi fákat is mind: amikor kihajtanak, magatoktól is tudjátok, hogy közel van a nyár." Isten országa csodálatosan nyugtalanító titok. Látni szeretnénk; ízlelni, tapintani. Mindenkiben. Ha megérted, hogy maga Jézus Krisztus személye élteti ezt az országot, akkor őt fogod keresni. Ő vonz majd, hogy fürkészd ennek az országnak a jeleit. S megérted majd, hogy saját életed titka hogyan kapcsolódik Isten Országához.

Mert minden hétköznap egy-egy kapu. Kívülről szürke, csaknem észrevétlen. De ha átléped küszöbét, a barátság, találkozásaid, nevetésed, szavaid "kihajtanak", mint a fügefa tavaszi ága. Jézusért teszed mindazt, ami adódik. Bár nem látod őt színről-színre, de mégis érzed őt. Ahogyan lehunyt szemhéjad mögött érzed a nap fényét és melegét, mosolyogva. Mert ő is elmosolyodik, miközben egy pillanatra felidézi az Atyát, a régi házból: "Nézzétek, közel van a nyár." És a melletted elhaladóknak jellé leszel. És Krisztusban kimeríthetetlen, eldgondolkodtató titokká. Ne feledd: szépséged, gazdagságod Királyodtól kapod.


2000. június.

Nincsenek megjegyzések: