Két angyal, S. Maria Maggiore templom mozaik, 6. sz.
"Vádolom ezt a kort"(PG csoport) - Godotnak és a barackos embernek szeretettel
B-év, évközi idő 2. hét, Sze. (Zsid 7,1-3.15-17; Zs 109; Mk 3,1-6)
PG csoport, Vádolom http://uk.youtube.com/watch?v=3QN-Fw9n8Zc&feature=related
Barack Obama beiktatási beszédét olvasom és hallgatom. Nem hiszem, hogy bármi köze lenne a szokásos hollywoodi érzelmi patronokhoz. Szövegében olyan új tényeket mond ki, amely minőségileg eltér - a propaganda torkainkon átömlő karmájától. Nos, ahogyan létezik Jung "kollektív tudatalattija", úgy létezik az "evangéliumi tudatalatti" is. Vannak korok, ami érzékenyíti az embert a kollektív szükségek kimondására. A béke vágya ilyen; s annak megfogalmazása, hogy a fegyverek és erő eddigi útján a béke nem érhető el. A beszéd kimondja továbbá az Amerikával szembeni bizalomvesztést a világban. Ám mögötte ott van az átfogó bizalmi krízis, mely a mindennapokban fojtogat: intézmények, közösségek, személyek "érintkezésében". Barack Obama talán legmegdöbbentőbb mondata a Föld-közösséget ért seb beismerése: "minden egyes nap újabb és újabb bizonyítékkal szolgál arra, hogy energiafelhasználásunk veszélyezteti a bolygónkat." A beszéd attól is evangéliumi, hogy az emberi meghasonlottságot - mint lehúzó betegséget - helyezi lelkiismeretünk elé: "Amit a cinikusok képtelenek megérteni az az, hogy elhaladt a világ mellettük: hogy az elcsépelt politikai viták túl sokáig emésztettek minket és már nem aktuálisak." Mi vagyunk az evangéliumbeli bénult: "Volt ott egy sorvadt kezű ember" (Mk 3,1) A mi szívünk vált érzéketlenné az esztelen, a nemzeti és kulturális hagyományok - emberségünk - felfalására épülő fogyasztásban. Az Obama-beszéd "amerikanizmusa" mögött ott találjuk keserves bukásunkat az önmagunk-anyagba, melyet Pilinszky megfigyelt: "Ház. Kutya. Gépkocsi./ Pázsit és fogadások./ De csakugyan szebb attól a mennyország,/ hogy a poklokra lecementelt,/ gyermeküket, nemüket, fajukat/ és mindenüket megtagadó lények/ póklábakon egyensúlyozva/ nyáladzanak senkiért, semmiért?" (Inferno)
Sok elemzés megjelenik majd e beszédről. A politikai píárgépezet exegézise azonban képtelen lesz kimutatni a szó szerint biblikus-evangéliumi mintát, mely a szöveg szervezőeleme. Ahogyan búvópatakként végigfut benne az Izajási program, a kegyelem egyedül társadalmi igazságosságon át hitelesíthető jelenléte. Talán ez az a pont, melyen a legtisztábban "átvérzik" megtagadott evangéliumi tudatalattink; ""Nyújtsd ki a kezedet!" Erre az kinyújtotta, és meggyógyult a keze."(Mk 3,5) "A szegény nemzetek embereinek üzenjük, hogy elköteleztük magunkat a cél mellett: a cél, mely földjeiteket virágzó élettel hinti be, amely szabad utat enged a tiszta víznek, amely megeteti az éhezőket és a szenvedőket. Üzenjük azon nemzeteknek, akik hozzánk hasonlóan sokat tudhatnak magukénak: többé nem engedhetjük meg a határainkon kívüli szenvedést, hogy többé már nem emészthetjük fel a föld erőforrásait annak utóhatásait figyelmen kívül hagyva. A világ megváltozott, nekünk pedig vele együtt kell változnunk." Egyedül a kegyelem az, melynek indítása alatt megújul világunkhoz való viszonyunk. Új utak születhetnek, eladdig megoldhatatlan válságok válhatnak kezelhetővé. Ám a beszédnek - hivatkozott mélyrétegének - számunkra, a mi poliszunk számára is üzenete van. Elkezdeni végre figyelni evangéliumi tudatalattinkra; hogy átüssön eddigi mozgásterünkön és helyzet-értelmezéseinken. S vigyázni, nem elfojtanunk a megpillantható új, gyógyító irányokat. Felébredni végre késő-kádári ájulásunkból. Így hallgatom most újra, mintegy az ébredés előtti küszöbön állva, a PG csoport megrendítő dalát - különös "száműzöttségünkről".
2009-01-21
Barack Obama beszéde:
http://index.hu/politika/kulfold/usa/feher_haz/2009/01/20/barack_obama_beiktatasi_beszede/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése