Kondor Béla, Bukás
Párhuzamos szövetségek
B-év, évközi 3. hét, V. (Jón 3,1-5.10; Zs 24; 1Kor 7,29-31; Mk 1,14-20)
Jonathan Sacks Obama beiktatási beszédének elemzését olvasom a Timesban. Címe: "Obama megújítja a szövetséget és friss reményre ösztönöz." Ma, amikor Európában egyfajta új kultúrharccá erősödik a szekuláris és vallási gondolkodás szétválasztásának programja, különös fénytörésben mutatkozik a beszéd. Vallás, alkotmány, és gazdaság áthallásában. A világgazdaság szívében, az USA-ban, a globális gazdasági modell az alapokig rendült meg. Még nem tudni, az új egyensúly hol áll be. A világ agyai lázasan gondolkodnak, rekonstruálható-e a korábbi gazdasági minta, létezik-e egyáltalán visszatérés abba, ami volt - avagy az omlás sokkal mélyebb. Most derülhet ugyanis ki, hogy a recesszió nem is a piacgazdaság válsága. Ellenkezőleg, éppen hogy a piac egyensúlya áll most helyre "az évtizedet követően, amikor többet fizettünk magunknak, mint amennyit aktuálisan megtermeltünk. Most az a fellendülés, mely mindig is elkábította az egyszerű állampolgárt, omlik össze. A magabiztosság szétesése nem irracionális; ez a régóta ható irracionális magabízásunk korrekciója. A brit kormányzatnak segítenie kell az országot, hogy felismerje: innentől szegényebbek leszünk, és ha lehet, békésen belássa gazdasági pozíciójának maradandó meggyengülését a világban. Igen, kiegyensúlyozás szükséges: a népszerű várakozások helyretétele" - írja néhány lappal arrébb Matthew Paris. Sacks gondolatait Parris kritikája mellé helyezem, aki Gordon Brown és a politikai elit "visszatérés programjának" retorikáját kárhoztatja. "A korrekciókkal újabb gazdasági virágzást, új víziókat alapozunk meg", stb. A kormányzati erőfeszítések sikere nem dönthető el. Az első elmélyedések után csak érezzük és sejtjük: a válság természete még feltáratlan, ám életünk egész minőségét érinti. Életkeretünk egészét, kultúránk látható és tudattalan rétegeivel.
A pápa a válság kipattanásának pillanatában, a Szentírásról szóló püspöki szinóduson kiemelte: "meg kell változtatnunk a világ realitásairól alkotott fogalmunkat. Változtatnunk kell elgondolásunkon, hogy az anyagi, konkrétan tapintható dolgok valóban szilárd és biztonságos valóságok-e. A realista az, aki felismeri Isten Igéjében, a törékeny valóság közepette, mindenek végső alapját." A kérdés, hogy milyen lesz a válság utáni kor, még megválaszolhatatlan. Sacks, aki a Brit Nemzetközösség főrabbija azonban szintén a folytatás lelki alapozását sürgeti. Obama beszédében egy új politikai érzékenység, a "szövetség minőségében" gondolkodás megjelenését üdvözli. Eddig a szerződések/egyezségek világában gondolkodtunk. "Azonban alapvető különbség van a szerződés és a szövetség között. A szerződésben, egy vagy több egyén, mindegyik a maga érdekét követve, találkoznak, hogy ügyletet kössenek a kölcsönös profit reményében. A szövetségkötésben azonban, két vagy több személy, mindegyik tisztelve a másik méltóságát és integritását, a közös felelősség kötelékében egyesülnek, hogy olyat érjenek el, amire külön egyikük sem képes. A szövetség nem az érdekekről, hanem a hűségről, a lojalitásról szól, az összetartásról akkor, amikor az események el akarnak egymástól választani. Amerika alapító atyái nem a társadalmi szerződésben gondolkodtak, ami államot hoz létre, hanem a társadalmi szövetségben, mely társadalmi közösséget teremt. A társadalmi szerződés a kormányzásról és a törvényekről szól; a társadalmi szövetség a közös felelősségről. A társadalmi szövetség a polgárok közös ideáljairól beszél.Amit Barack Obama megértett, az, hogy a szövetség teremti meg a remény politikáját." A keresztény közösségeknek is alázatosan vissza kell térniük kezdeteikhez; a remény karizmájához. Újra bele kell szocializálódnunk az egyetemes összegyűjtés és megőrzés kultúrájába. .Jézus Galileába ment, hogy hirdesse Isten evangéliumát. Azt mondta: 'Betelt az idő, és elközelgetett az Isten országa. Tartsatok bűnbánatot, és higgyetek az evangéliumban.' Amikor a galileai tenger mellett elment, meglátta Simont és testvérét Andrást, amint hálót vetettek a tengerbe, mert halászok voltak. Jézus azt mondta nekik: ',Jöjjetek utánam, és én emberek halászaivá teszlek titeket!' Ők azonnal elhagyták hálóikat, és követték őt."
2009-01-24
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése